Melldaganat

Az emlőrák a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata. Gyakorisága növekedést mutat, főleg az idősebb korosztályban. A betegségben szenvedő nők átlagos életkora: 60-61 év. Magyarországon napjainkban évi kb. 5000-5200 új emlőrákos megbetegedéssel számolhatunk. Nem szült nők, valamint azok, akiknél az első gyermek születése 35. életév után történt, mintegy 1,5-szeres valószínűséggel betegszenek meg emlőrákban. A késői menarche (első menses ideje) és a korai menopausa (menses elmaradásának ideje) azonban csökkenti a betegség veszélyét. Méhrák előfordulása esetén az átlagosnál nagyobb a mellrák kialakulásának a veszélye, és fordítva. A két rosszindulatú betegség kialakulásában közös etiológiai okként szerepelhet a szervezetben felborult ösztrogén-progeszteron egyensúly. Ebből logikusan következik, hogy a progeszteron alkalmazásával elérhetjük azt, hogy a mérleg nyelve fokozatosan visszabillenjen, azaz az egyensúly újra helyreálljon. Onnantól, hogy az egyensúly helyreállt, az ösztrogén-dominancia által előidézett tünetek és betegségek fokozatosan elkezdenek enyhülni, visszahúzódni, majd elmúlni. Ehhez azonban kizárólag természetes alapú progeszteron készítmény alkalmazása jön csak szóba, erre a célra szintetikus progesztinek alkalmazása nem ugyanaz, sőt veszélyes is lehet!

Az emlőrák leggyakrabban a szervben található mirigysejtekből és a tejutak falát bélelő elemekből indul ki. Megjelenését tekintve lehet egyszeres göb, de bizonyos ritkább fajtáiban a gyorsabb növekedésből eredően az emlő csaknem egészét érintő beszűrtségét látjuk.

Legtöbbször fájdalmatlan elváltozás képében, véletlenszerű leletként jelenik meg. Nemegyszer kisebb-nagyobb sérülést követően fedezi fel a beteg, és a sérüléssel okozati összefüggést gondol. Általában ez nem állja meg a helyét, csupán arról van szó, hogy a trauma miatt a beteg áttapintja emlőjét, és így észleli a már régebben kezdődő betegséget. A környező erek nyomása miatt feszülés jelentkezhet, tehát a fájdalmas elváltozás még nem zárja ki rák jelenlétét. Bizonyos esetekben az emlőbimbóból véres szivárgás észlelhető, máskor a bimbó behúzottsága, az emlő deformálódása vagy a bőr “narancshéjra” emlékeztető duzzadt-behúzott volta hívja fel a figyelmet a kórfolyamatra.

forrás: dr. Pusztay Zoltán weblapja

Műtét

A mellrák gyógyításának ez a legrégebben alkalmazott eszköze, de míg korábban a teljes mellet, az alatta lévő mellizomzatot és a hónaljárok nyirokcsomókat tartalmazó zsírszövetét is eltávolították, addig ma már arra törekszenek, hogy a műtéti beavatkozás minél kevésbé legyen radikális.

Milyen műtéti típusok léteznek? A masztektómia a fenti módszert jelenti, vagyis amikor mindent eltávolítanak. A kvadrantektómia során – amint arra a név is utal – a mellnek csak körülbelül a negyede kerül eltávolításra. A lumpektómia még kevésbé radikális megoldás, hiszen ilyenkor csak a daganatcsomót és az ezt körülvevő egészséges mellszövet egy részét műtik ki. Az utóbbi eljárást emlőmegtartó műtétnek is nevezik.

Hogyan csökkenthető a kiújulás esélye? Az egyik lehetőség, ha a műtéti eljárást követően sugárterápiát is alkalmaznak. Ha lehetséges, az elsődleges választás az emlőmegtartó műtét és a kiegészítő sugárkezelés, a túlélési adatok ugyanis ebben az esetben megegyeznek azzal, mintha a teljes emlő eltávolítását követően alkalmaztak volna besugárzást.

A kiújulási esély egy kórtani eljárással is csökkenthető. A kimetszett daganatot és egy “őrszem nyirokcsomót” rögtön átküldenek a patológiai osztályra, ahol még a műtét alatt meghatározható, hogy a daganatszövet milyen közel van a metszési szélhez. Ha nem elégséges a metszés (az ép szövetben is vannak daganatsejtek), akkor a műtéti metszést távolabb kell megejteni, annak érdekében, hogy a teljes melldaganat eltávolítható legyen.

A mell teljes egészében történő eltávolítására csak a nagyon előrehaladott stádiumban lévő daganatoknál szokott sor kerülni.

forrás: daganatok.hu

Ligasure módszer

A Liga Sure műtéti technika lényege, hogy a műtétek során a hagyományos varrótechnikák helyett egy computer-vezérelt bipoláris elektrocoagulátort használunk. A műszer biztonságosan látja el az artériákat is 7mm-es átmérőig.

Forrás: http://orvosnap2003.pmok.hu

Laparoszkópia

Mi a laparoszkópia?

A laparoszkópia az endoszkópos beavatkozások azon típusa, amely a hasüreg valamint a medenceüreg diagnózisát és operációját teszi lehetővé a has felnyitása nélkül.

Hogyan történik a laparoszkópia?

A tükrözést többnyire általános altatásos érzéstelenítéssel végezzük. A tükrözés történhet “zárt” vagy “nyílt” módon.

  • Zárt tükrözésnél először egy speciális tűvel szén-dioxidot (mintegy 3 litert) juttatunk be a hasüregbe, hogy később jobb áttekintést nyerhessünk. Ezt követően kb. 1 cm-es köldöktáji bevágáson át megvilágított vezetőcsövön keresztül optikai műszert (laparoszkópot) vezetünk a hasüregbe.
  • Nyílt tükrözésnél először egy kisebb, 2-3 cm-es köldök alatti íves vágással felnyitjuk a hasfalat, és utána vezetjük be a csövön keresztül az optikai műszert(laparoszkópot), valamint a gázt. Az eljárás mellett akkor döntünk, amikor korábbi hasműtét miatt köldök környéki összenövéseket várva nehéz behatolást feltételezünk.
  • Amennyiben a tükrözés első lépéseként végzett hasi áttekintés eredménye további vizsgálatot vagy kezelést tesz szükségessé, akkor rendszerint az alhas oldalsó és középső részén további csöveket vezetünk a hasüregbe, melyeken át speciális műszereket (pl. kanülöket, tapintó rudakat, apró csipeszeket, fogókat és ollókat, ill. lézerszondát) juttatunk be. Ezek segítségével vehetünk szövetmintát mikroszkópos vizsgálathoz, vagy végezhetünk ugyanazon érzéstelenítés keretei között olyan beavatkozásokat, melyek egyébként újabb operációt igényelnének.

A laparoszkópia előnye

A laparoszkópiás diagnózis és műtét vitathatatlan előnye – ahogy más endoszkópos beavatkozásoknál is – a minden kétséget kizáró pontos diagnózis, a kíméletes műtéti megoldás, valamint az ezekkel járó rövid és gyors felépülés.

Forrás: http://www.robertklinika.hu

Bemutatkozás

Kiemelt

Dr. Jankó Sándor sebész főorvos 

– 1982: orvosi diploma megszerzés, a
Iasi-i Orvosi Egyetemen
– 1988-tól  sebész szakorvos
– 1996-tól  sebész főorvos
– 2013-ig elvégzett műtétek száma
kb. 10000

Továbbképzők:

  • Románia (Iasi, Bukarest, Marosvásárhely)
  • Magyarország (Kaposvár)

– Egy könyv, és számtalan dolgozat szerzője, vagy társszerzője vagyok. Leggyakoribb műtéteim a melldaganatok, epehólyag (laparoszkóp),  a béltraktus és  a visszér modern kezelése (lézeres eljárás).